Sámánisztikus technikák a szülés körüli
segítségnyújtásban
és a segítők önismereti munkájában
A következő műhely: Időpont: 2018. március
3. 9-18 óráig Kapcsolat további kérdések esetén (a honlap és a jelentkezési lap elolvasása után): nandu@nandu.hu; 30 4488444 |
Ezt a műhelyt lényegében közkívánatra hoztam létre. Magamtól lehet, hogy nem - vagy még nem - tettem volna, mint ahogyan világszerte számos általam ismert tradicionális és modern bába, aki a munkája során a spiritualitásával is dolgozik, esetleg a szülést, mint a női élet legnagyobb átkelési rítusát szimbolikus, rituális vagy meditációs munkával is kíséri, többnyire nem veri ezt nagy dobra. Nem csak azért nem, mert a dolog természetéből adódik az intimitása, hanem azért sem, mert napjainkban, amikor a világ bábasága azért a célért dolgozik, hogy a szülés körüli segítségnyújtás végre evidencia alapú legyen, és a bábák végre felszabaduljanak a több évszázados boszorkányüldözés alól, nagyon nehéz "jól" beszélni lelkiségről, holizmusról, spiritualitásról, anélkül, hogy az okkultizmus megalapozatlan, de attól még létező gyanúja ne lebegjen a fejünk felett. Egy nemrégiben tartott kétnapos műhelyen azonban elhangzott a kifejezett kérés, hogy beszéljek a résztvevőknek azokról az összefüggésekről, amelyeket az általam megismert sámánisztikus és más önismereti/segítő technikák, illetve a szülés folyamatai között az évek során megtapasztaltam. E kérésnek eleget téve született meg a program terve.
Mi az a "sámánisztikus technika"?
Alapvetően minden olyan módszer, amelynek segítségével a lélek, illetve a
test-lélek egység tudattalan, de legalábbis kevésbé nyilvánvaló
folyamatait feltárni és/vagy(!) gyógyuláshoz segíteni, megérteni, építeni
lehet. A modern világban is számos ilyen módszer létezik a hipnózistól a különféle
coaching technikákon át Hellinger-féle családfelállításig, csak azoknak
kevésbé félünk az elnevezésétől. A sámánizmus egy igen tág gyűjtőfogalom,
amelyben a számomra két legnagyszerűbb dolog az, hogy egyrészt univerzális:
az egész világon mindenütt jelen volt/van az emberiség kialakulása óta, másrészt
tapasztalati alapú: párhuzamosan, egymásról nem tudva ugyanarra jutottak az
egyes embercsoportok sámánjai, pusztán a megfigyelésre, kipróbálásra,
intuícióra hagyatkozva. A bevált technikák hatásossága ily módon az
emberiség legnagyobb esetszámú "randomizált kontrollált kutatási
evdiencáját" képezi, mivel kiállta az evolúció próbáját, csak épp
nem laboratóriumban és ráadásul íratlanul, ezért eredményei csak lassan
nyernek tudományos elismertséget, ahogy kezdik őket újrafelfedezni és
igazolni. Én magam igen praktikus szemléletű
ember és bába vagyok, semmit nem hiszek el, amit meg nem tapasztaltam, és ezt
az elvet ezeknek a tanításoknak a közvetítésében is tartom. Azt tehát
nyugodt szívvel tudom ígérni, hogy a program résztvevői - vallásuktól,
hitrendszerüktől függetlenül - nem találnak a programban "lila ködös
ezoterikus" elemeket. Sokkal inkább annak a szépségét, hogy minden
mindennel összefügg, hogy az élet látszólag különálló dolgai valójában
szólamok egy harmóniában, amelynek komponistái és zenészei is vagyunk
egyszerre.
A perui sámánok egyik elhíresült tanítása, hogy minden "Módszerrel®©™"
kapcsolatban felteszik a kérdést: "és hogyan növesztesz vele kukoricát?"
- ez azt jelenti, hogy a szemükben a használhatóság fontos tényezője
annak, amiért bármivel is érdemes foglalkozni. Én is szeretem ezt a fajta
gyakorlatias szemléletet, ezért nem a régészeti vagy a hagyományőrző
aspektusai érdekelnek a témának elsősorban, hanem a jelenben megélhető működőképessége.
Hogy jön ide a szülés körüli segítségnyújtás
és a segítők önismerete?
Mivel e sorok írásakor másfél évtizednyi holisztikus szülés körüli segítő
munka van a hátam mögött, elmondható, hogy az általam tanult mindenféle
segítő technika (nem csak a sámánisztikus-spirituális jellegűek, hanem például
a masszázs/bodywork, a szexualitás területéhez tartozó és más sok-sok tudásmorzsa,
lényegében a teljes eddigi élettapasztalatom) konkrét alkalmazását leginkább
a várandósokkal, szülő anyákkal és családjukkal végzett munkában volt
alkalmam gyakorolni. Megtanultam meglátni és felhasználni a számukra lényeges
elemeket, szereztem némi tapasztalatot abban, hogy mi vált be és mi nem.
Megtanultam "szakosodni" erre a területre, de fordítva is: továbbgondolni
az élet általánosságára vonatkoztatva mindazt a roppant intenzív és
esszenciális tanítást, ami a szülés ajándéka. Megtanultam "közlekedni",
gyorsan asszociálni a szülés és a nem-szülés világa között, ahogy a sámánok
"közlekednek" és közvetítenek a megnyilvánult és meg nem nyilvánult,
az álom és ébrenlét, a szimbolikus/energetikai és az anyagi valóság világaiban.
A tanulás természetesen holtig tartó, de hiszem, hogy ez a tudás mindenkié,
és amink van, az megosztásra érdemes.
A szülés körüli segítők önismereti munkája pedig annyira fontos, sőt előfeltétele
a tiszta és jótékonyan hatásos munkának, hogy nem is szorulna magyarázatra,
ha nem lenne a világban - sajnos - annyira elterjedt az, hogy szakemberek sokasága
enélkül folytat gyakorlatot. Szülő nők asszonytársául szegődni saját nőiségünk
megértése által válik hitelessé. Vagy ahogy az egyik mesteremtől tanultam:
"a jó sámán saját sebeinek begyógyításából készít gyógyírt másoknak".
Életem során volt szerencsém több nemzetközi hírű mestertől is hosszabb ideig tanulni a program során felvázolásra kerülő ön- és világismereti gondolkodási rendszereket. 2009-ben közel egy hónapot töltöttem Peruban, ahol az európainál sokkal harmonikusabb, a patriarchális helyett egy férfi-nő egyensúlyon alapuló, természetközeli világkép él még a köztudatban is, nem csak a gyógyító emberek körében. Meghatározó tanítóim közül két bába és egy antropológusból lett (perui) sámán tanításait állítom kiinduló vázként elmélyülésünk középpontjába. Mindegyikük harminc-negyven év segítő tapasztalatát igyekszik napjainkban is átadni szerte a világon, és ami nagyon izgalmas közös pont bennük: valamennyien megrajzoltak egy szinte térképszerű, vizuálisan is élményszámba menő rendszert az általuk látott ember- és világképről, és ezek a "térképek" kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Olyannyira, hogy egymásba-egymásra helyezve még gazdagabb értelmet adnak. Reményeim szerint műhelyünkön is egy ilyen fel- és egymásba rajzolást fogunk közösen véghezvinni, sok-sok példával, történettel, gyakorlati vetülettel életszerűvé téve. A szóban forgó mesterek - a három alapszín - és a nevükkel fémjelzett főbb témák a következők lesznek:
Elizabeth Davis tanításai a női életút ciklikus természetéről, a holdfázisokról, az évkörről, a női archetípusokról, a női körökről és a vér-misztériumokról.
Te hol tartasz az Életkörön? Mi az a három-négy kérdés, amit feltehetsz a kliensednek, hogy segíts neki elhelyezni magát rajta? Mik az aktuális szükségletei ennek megfelelően? Hogyan dolgozzuk fel segítőként a traumatikus szüléskísérést (akár csak az anyának traumatikus, akár csak nekünk vagy mindkettő)? Milyen módszerekkel segíthetünk a várandósság alatt, hogy megelőzhetővé váljon a szülés lelki eredetű elakadása? Hogyan rögtönözzünk szimbolikus "térképet" lelki feladatok megoldására? Mi a női kör szerepe a szülésfelkészítésben és a szakemberképzésben? Milyen egy kör-természetű szüléskísérő csapat? Hogyan különböztethető meg az intuíció a spekulációtól?
Alberto Villoldo és a perui sámánok tanításai a létezés és a gyógyítás szintjeiről, a "gyógyító kerékről", a rituálékban használt szimbólumok hatásmechanizmusáról, az élet különböző működési területeinél (köztük a szülésnél) aktív agyterületek evolúciós szerepéről és természetéről. A "hét fő bűn" önismereti eredete és a "hét fő erénnyé" transzformálása. A hét (nyolc, kilenc) csakra, a DNS felépítése és hogy mi köze mindennek egymáshoz... Az égtájakhoz kapcsolható archetípusok, erőállatok (mik? miért?), elemek, életfeladatok és minőségek, mint önismereti eszközök. A "létreálmodás" technikája a vágyott dolgok megteremtésére életünkben. A férfi és női archetípusból való merítkezés a mindennapokban és a szülésnél. Rituális/szimbolikus tárgyak elemzése, "tárgynyomozás" technika. Gyógyító kerék az asztalon - a mesa (személyes oltár-kendő). Idő és időtlenség, sámánidő, bábaidő.
Ebben a részben eleinte több lesz a magyarázat és a képek, mire felrajzoljuk azt a három (sőt, több) dimenziós térképet, amelyben tényleg minden mindennel összefonódik, de nagyon megéri, mert sok "aha" élményt ad és később nagyon jól használható ok-okozati összefüggések és megoldások keresésére. Lehet, hogy a végén még az is kiderül, hogy a perui sámánok ugyanarról beszélnek, mint Elizabeth Davis... :)
Hogyan képezzük le aktuális testi, lelki, kapcsolati állapotunkat és annak változásait a természetben található anyagok segítségével? (homokfestmény készítés) Hogyan teremtsünk magunk körül szakrális/védett teret, eszközökkel vagy anélkül? Milyen megtanulható vagy rögtönzött rituálék segítségével tudunk például traumából vagy bűntudatból való tisztulást, az élet "szétesett" elemeinek integrálását, kapcsolódást, leválást, elengedést, problémával való "fegyverszünet"-kötést, lehetőség szerint végleges gyógyulást elősegíteni? Hová tehetők a térképünkön a várandósság, a vajúdás és a gyermekágy során gyakran előforduló lelki vagy kapcsolati eredetű kihívások? Hogyan segít ez az elhelyezés abban, hogy a megfelelő kérdéseket tegyük fel klienseinknek, illetve előrevivő ötleteink támadjanak egy segítő beszélgetés során? Milyen ismétlődő kihívások újabb eleme lehet a szülési trauma, miért ismétlődik és hogyan oldható az egész láncolat?
A segítő beszélgetéstől a terápiáig - hol vannak a kompetenciahatáraim?
Marina Alzugaray tanításai a női ciklikusság hatásairól az élet egyéb területeire, például a kreativitásra, az intuícióra, a párválasztásra vagy a tanulásra. Az élet Hold-térképe. Érdekes, megjegyezhető, egész embert bevonó testtudat-oktatás, menarche- és szülésfelkészítés gyerekeknek, serdülőkorúaknak, felnőtteknek. Művészetterápia, jellegzetes női szimbolika a művészetben. Drámapedagógiai és mozgásos technikák a testközpontú tudásátadásban. Mi mindent lehet eljátszani, eltáncolni, élő szoborként megjeleníteni? Miben más ez a fajta megjelenítés és mi az a "plusz", amit adhat?
Abban biztos vagyok, hogy a nap végére a csoport olyan darabokat is hozzáilleszt majd a nagy kirakósjátékhoz, amiket én még nem látok. Egymástól tanulunk a legtöbbet, és e szempontból - szerencsére - én is résztvevő vagyok. Biztosan felbukkannak majd szép számmal olyan témák is, amikbe nem tudunk majd belemélyedni, hiszen a fentiek egy-egy részterületével is napokat (sőt, még sokkal több időt) lehetne eltölteni. Ugyanakkor a napnak nem is a mikroelemzés lesz a célja, hanem nagy vonalakban való rálátás arra, hogy merre induljunk el, ha holisztikus technikákra van szükségünk egy-egy feladat megoldásához.
Nagyon szerencsés körülmény, hogy a program tervezett időpontjában épp áll a jurtánk, amelyet - nem véletlenül - épp a fentiekben bevezetett "térképek" alapján rendeztem be szakrális térként. Így nem csupán beszélni fogunk különféle kör alakú életút-, világkép- és kapcsolatrendszer-modellekről, hanem benne is fogunk ülni egy három dimenziós leképezésében.
Szeretettel várlak benneteket,
Nandu